Kínai tetoválási kultúra: a hagyományok és fejlődése az idők folyamán
I. A kezdetek (Kr. e. 1000 körül – Kr. e. 221)
Az első tetoválásokat a kínai törzsi népek viselték, akiknek a testük díszítése része volt a kultúrájuknak. Ezek általában egyszerű minták voltak, amelyeket a bőrbe véstek vagy festettek. A Shang dinasztia idején a tetoválásokat már a vezető réteg is viselte, és általában a szertartásos célokra használták. A Zhou dinasztia idején a tetoválásokat egyre inkább a bűnözők, a rabszolgák és a szolgaságba került emberek viselték. A tetoválások ebben az időszakban általában büntetésként szolgáltak.
A Kínai Birodalom kezdetei a Kr. e. 1000-ből származnak, amikor több különböző népcsoport lakta a területet. Az egyik legfontosabb törzs a Zhou, akiknek a vezetői az első kínai királyság alapjait hozták létre.
Más fontos törzsek a Shang, a Qin, a Han, a Manchu stb. voltak.
Minden törzsnek megvolt a saját tetoválása, amely jelképezte az egyén származását, családját és státuszát a társadalomban.
Például a Zhou törzs tagjai gyakran tetováltak kígyókat, amelyek a hatalmukat és a bölcsességüket jelképezték.
A Shang törzs tagjai sárkányokat tetováltak, míg a Qin törzs tagjai rózsákat vagy virágokat viseltek tetoválásként.
Az egyes tetoválások jelentése és jelentősége a kultúra, a vallás és a hiedelmek függvényében változott. Például a Taoizmus megjelenése hatással volt a tetoválások jelentésére, amelyek egyre inkább az egyén lelki harmóniáját és belső egyensúlyát jelképezték.
A tetoválások elterjedése a Kínai Birodalomban a királyi udvarban kezdődött, ahol a császár család tagjai és a magas rangú tisztségviselők számára volt elérhető. Az idő múlásával a tetoválás elterjedt a középosztály körében is, és egyre több embernek volt lehetősége tetoválást kérni magának.
II. A Han dinasztia (Kr. e. 206 – 220)
A Han dinasztia idején a tetoválásokat már szélesebb körben viselték, és a légiók katonái is viselték őket. A tetoválások általában a rangot és a hűséget jelölték, és a katonai egységek tagjai közötti elismerésnek számítottak. Ezenkívül a kínai orvosok is használták a tetoválásokat az akupunktúrás pontok jelölésére. Kína több különböző törzsből állt, beleértve a Xiongnu, a Xianbei, a Di, a Qiang és másokat. Minden törzsnek megvolt a saját tetoválása, amely jelképezte az egyén származását, családját és státuszát a társadalomban.
A Han dinasztia alatt a tetoválások főként festék segítségével készültek, amelyet a bőrbe szurtak egy fajta állati bőrrel fedett szárral rendelkező eszközzel. A tetoválásokat gyakran a test bizonyos részein, például a karokon, a lábakon, a háton vagy a mellkasán viselték.
A tetoválás mesterei kézművesek voltak, akiknek szakértelemét generációról generációra adták át. A tetoválás mesterei általában a középosztályból származtak, és magasabb státuszt élveztek a társadalomban. Az ő feladatuk volt, hogy tetoválást készítsenek az embereknek, és segítsenek nekik abban, hogy kifejezzék személyiségüket és értékeiket.
Az ókori Kínában a tetoválás mesterei nagyon magasra értékelték a művészetet, és folyamatosan fejlesztették tudásukat és technikáikat. A tetoválás mesterei között voltak olyanok, akik különleges, ritka anyagokat használtak a tetoválások készítéséhez, amelyeknek különleges színű vagy textúrájú festékei voltak. A Han dinasztia alatt a tetoválás mesterei egyre inkább elismerték a társadalomban, és fontos szerepet töltöttek be az emberek életében.
III. Az időszak a Tang és Song dinasztiák idején (618-1279)
Az időszak a Tang és Song dinasztiák idején a tetoválások aranykorát jelentette Kínában. Ebben az időszakban a tetoválásokat már az átlagos emberek is viselték, és általában a testet díszítő, művészi mintákat használtak. A tetoválások általában az élet szépségeit, vagy éppen az élet nehézségeit jelképezték.
A Tang dinasztia (618-907) és a Song dinasztia (960-1279) idején Kína több különböző törzsből állt, beleértve a Uighur, a Khitan, a Jurchen, a Tibetieket és mások. Minden törzsnek megvolt a saját tetoválása, amely jelképezte az egyén származását, családját és státuszát a társadalomban.
Például a Li törzs, amely a Tang dinasztia idején élt, egy olyan tetoválást viselt, amely a törzs nevét ábrázolta. A Song dinasztia idején a Dulong törzs tagjai olyan tetoválásokat viseltek, amelyek a csoportjukat és a szimbolikus állatokat ábrázolták. Emellett voltak olyan törzsek is, amelyeknek a tagjai a testük különböző részeire készítettek tetoválásokat, amelyeket a szimbolikus és vallási jelentések miatt viseltek.
Azonban fontos megjegyezni, hogy a kínai társadalom ebben az időszakban nem feltétlenül támogatta a tetoválásokat, és a tetoválások viselése sok esetben a bűnözéshez vagy az alvilági élethez kapcsolódott.
Források szerint a Tang és Song dinasztia idejében voltak olyan kínai törzsek, amelyeknek saját tetoválásaik voltak. Azonban az információk korlátozottak és csak néhány törzs és tetoválás ismert. Emellett a kínai társadalom ebben az időszakban nem támogatta általában a tetoválásokat, és a tetoválások viselése sok esetben a bűnözéshez vagy az alvilági élethez kapcsolódott.
A Li törzs tetoválásait általában kézzel végezték, és a törzsből származó művészek voltak a tetoválók. A művészek általában bambuszbotokat és tűket használtak a tetoválások elkészítéséhez, amelyeket gyakran sterilizáltak forró vízzel vagy tűz segítségével. általában a törzs nevét vagy szimbolikus állatokat ábrázoltak, mint például a sárkány vagy a teknős. Emellett a törzs tagjai gyakran tetováltak a testük különböző részeire, beleértve a karokat, a lábakat, a mellkasot és a hasat is. Tetoválásai fontos szerepet játszottak a törzs kultúrájában és hagyományaiban. Azonban a kínai társadalom általában elítélte a tetoválásokat, és a tetovált embereket gyakran megbélyegezték. Ezért a Li törzs tagjai gyakran elrejtették tetoválásaikat a ruházatuk alá, hogy elkerüljék a társadalmi elutasítást.
A Dulong törzs a Tang és a Song dinasztia idején élt Kínában, és rendelkezett saját tetoválási hagyományokkal. A törzs tagjai olyan tetoválásokat viseltek, amelyek a csoportjukat és a szimbolikus állatokat ábrázolták.
A Dulong törzs tetoválói általában bambuszbotokat és tűket használtak, hogy kézzel készítsék el a tetoválásokat. Gyakran sterilizálták a szerszámokat forró vízzel vagy tűz segítségével. Tetoválásai általában a törzs nevét, szimbolikus állatokat, mint például a sárkányt, valamint a természet és az élet fontos elemeit ábrázolták. Az állatok ábrázolásának jelentése gyakran összefüggött a törzs identitásával és hitvilágával, míg az élet és a természet elemeinek ábrázolása a természet és az élet fontosságára utalt. Fontos szerepet játszottak a törzs kultúrájában és hagyományaiban. A tetoválások viselése jelentette a törzs tagjainak hovatartozását és a közösséghez való tartozást.
Azonban a kínai társadalom általában elítélte a tetoválásokat, és a tetovált embereket gyakran megbélyegezték. Ezért a Dulong törzs tagjai gyakran elrejtették tetoválásaikat a ruházatuk alá, hogy elkerüljék a társadalmi elutasítást.
Összességében a Dulong törzs tetoválásai is fontos szerepet játszottak a kínai törzsek kultúrájában és hagyományaiban. A tetoválásokat általában bambuszbotokkal és tűkkel készítették el, és ábrázolták a törzs nevét, szimbolikus állatokat és az élet és a természet fontos elemeit. A tetoválások jelentése a törzs identitásához és hitvilágához kapcsolódott, és a tetoválások viselése jelentette a közösséghez való tartozást.
IV. Az időszak a Ming és Qing dinasztiák idején (1368-1912)
A Ming és Qing dinasztiák idején a tetoválásokat általában a bűnözők és az alvilági karakterek viselték. A tetoválások általában a bűnözők bűncselekményeit jelölték, és az elítéltek bőrére vésték őket. Az időszak végén azonban a tetoválások ismét divatba jöttek, és a fiatalok között népszerűek lettek.
A Ming és Qing dinasztiák idején Kínában sok törzs élt, akik rendelkeztek saját tetoválási hagyományokkal és jelentésekkel. Ezek a törzsek többek között a következők voltak:
A Li népcsoport Kína egyik őslakos népcsoportja, amely a Hainan szigetén él. A Li népcsoport sajátos tetoválási hagyományokkal rendelkezik, amelyek a kulturális szimbólumokat, a mitológiai jeleneteket vagy a természeti elemeket ábrázolják.
Tetoválásai általában vékony vonalakból és egyszerű formákból állnak, amelyek a test bizonyos részein, például a karokon, a lábakon, a háton vagy a mellkasán vannak elhelyezve.
Dulong törzs: A Dulong törzs szintén élt Kínában a Tang és a Song dinasztia idején, és rendelkezett saját tetoválási hagyományokkal. Bambuszbotokat és tűket használtak, hogy kézzel készítsék el a tetoválásokat, amelyek általában a törzs nevét, szimbolikus állatokat, valamint a természet és az élet fontos elemeit ábrázolták.
A Dai nép Kínában ősi tetoválási hagyományokkal rendelkezik. A Dai férfiak és nők között egyaránt vannak tetovált emberek. A Dai nők általában a kezük hátán, a karjukon vagy a szemöldökük között egy kis pontot tetováltatnak magukra.
A Dai férfiak körében a tetoválások erős és virilis jeleknek számítanak. Általában a tetoválások olyan módon vannak elkészítve, hogy kiemeljék és figyelmet irányítsanak a izmaikra. Bár a Dai népnél nincsenek fix hagyományos minták, legtöbbször olyan vadállatokat ábrázolnak, mint a sárkány vagy a tigris.
A régi időkben a Dai tetoválásokat 5 vagy 6 éves gyerekeknek adták, de idővel egyre gyakoribbá vált, hogy 14 vagy 15 éves korban kapják, ami egyfajta felnőtté válás jelképe volt. A Dai népnél a tetoválás még ma is gyakorlatban van.
A Miao törzs Kína délnyugati részén élt a Ming és a Qing dinasztia idején. A Miao törzs tagjai általában a testük különböző részeire készítettek tetoválásokat, amelyek általában virágokat, állatokat és geometriai mintákat ábrázoltak.
Minden törzsnek saját tetoválási hagyományai és jelentései voltak. A tetoválások általában a törzs identitásához és hitvilágához kapcsolódtak, és jelentették a közösséghez való tartozást. Azonban a kínai társadalom általában elítélte a tetoválásokat, és a tetovált embereket gyakran megbélyegezték. Ennek eredményeként sok törzs tagja elrejtette tetoválásait a ruházata alatt, hogy elkerülje a társadalmi elutasítást.
V. A modern idők (1912-től napjainkig)
Az 1912-es forradalom után a tetoválásokat az új kormányzat tiltotta be, és a tetoválások viselése büntetést vonzott maga után. Azonban a 20. század második felében az életszemlélet változásával a tetoválások ismét divatba jöttek, és ma már széles körben viselték Kínában. A tetoválások általában a test díszítésére, az önkifejezésre és az egyéniség kifejezésére szolgálnak, és a modern kínai kultúra fontos elemei lettek.
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a Kínai tetoválási kultúra, mivel az ország fiatalabb generációi elhagyták az évszázadokkal ezelőtti előítéleteket a gyakorlattal szemben, és önmegnyilvánulásként fogadják el. Amikor Zhuo, aki Kínában, a távoli északon, Harbinban született, 2007-ben először nyitotta meg stúdióját Shanghaiban, a 20 milliós városban „talán pár darab” tetováló üzlet volt, mondja. Ma már akár 4 500 is lehet, Jing Xi, a népszerű blog, a Patch Tattoo Studio szerzője szerint, és országosan akár 300 000 is. „A konfuciánus kultúrában vissza kell adnod a testet a földnek, amit a szüleid adtak neked, hibátlanul, se piercing, se tetoválások nélkül”, mondja Carrie Wiebe, a Middlebury College kínai professzora az Egyesült Államokban. „Ez még mindig erős érték számunkra, de a hagyományos időkben a tetoválás valóban a legkevésbé fiai dolog volt, amit tehetett valaki.”
Az évszázadok során a tetoválások bűnös jelentést is kaptak. A börtönből szabadultak, a hadsereg elhagyni kényszerültjei és a prostituáltak gyakran tetováltak magukra örök emlékeztetőt a bűneikre. „Ezek voltak a szégyen jelei, amelyek örökre rajtad maradnak”, mondja Wiebe.
Amikor Kínában az „Triádok” szervezett bűnözői csoportok jelentek meg az 18. és 19. században, tetoválásaik bizonyítékaként szolgáltak az egyes bandák tagságára, és a szabadságukat elvesztett outlaw-státuszukra. Amikor Mao Zedong kommunista pártja hatalomra került, a tetoválások kétszeresen voltak elítélve, nemcsak a lazább erkölcs jeleként, hanem a beteges individualizmus bizonyítékaként is. Weihe Xu, a Middlebury egy másik professzora megfogalmazása szerint: „A forradalmárok hősei sosem voltak tetováltak”.
Az utóbbi években azonban ez a nézet megváltozott, és a tetoválás egyre népszerűbbé vált Kínában, főként a fiatalabb generációk körében. A tetoválás újra megjelent a kulturális életben, és önkifejezésként és személyiségkifejezésként fogadja el. Bár még mindig vannak olyan emberek, akik a konfuciánus hagyományokat követik, és ellenezik a tetoválást, egyre több ember fogadja el a tetoválás kultúráját és annak szerepét az egyéni önmegnyilvánulásban.
Bár Kína jelentős előrelépést tett a tetoválás megítélésének terén, még mindig van sztigma a tetoválásokkal kapcsolatban. Az idősebb generáció még mindig alábecsüli a tetoválásokat, de a fiatalabb generáció egyre gyorsabban fogadja el, olyan gyorsan növekszik, mint Kína gazdasága. A tetoválás műtéti beavatkozássá és a felesleges sebek elfedésének módjává vált. A népszerű kínai kultúrában a tetoválás szépítésként értelmezett. Kína egyre nyitottabb a nyugat felé, bár néhány különbség van, és a tetoválás egyre népszerűbbé válik.
„Az első tetoválási kiállítás 2002-ben 11 tetováló stúdiót és körülbelül 600 embert vonzott. A második kiállítás 2003-ban 23 stúdiót és több ezer látogatót vonzott. A tetoválás története Kínában bonyolult, de a recent növekvő érdeklődés, amely a művészet globális növekedésével együtt jár, némi világosságot és szervezettséget igényel. A kínai kormány hatóságai pozitívan reagálnak a tetoválóművészek közösségére