Cirkuszi tetoválás

A tetoválás népszerűsége a XIX-ik század elejétől,a XX-ik század végéig nagyrészben a vándorcirkuszoknak köszönhető.Amikor a cirkuszok virágoztak,a tetoválás művészete is virágzott,amikor meg a csőd szélén álltak, akkor a tetovált személyek és a tetováló művészek is más tevékenységet folytattak.

Több mint 70 évig a nagyobb vándorcirkuszok alkalmaztak egy pár teljesen betetetovált embert,egyeseket a tetoválásaik látványossága miatt,másokat pedig tradicionális cirkuszi mutatványokra,mint például zsonglőrködés vagy kardnyelés,ami persze sokkal látványosabb volt egy tetovált embernél.

A rivális cirkuszok midig veresenyeztek egymással a tetovált emberekért és a tetováló művészekért,akiknek a szolgáltatásaikat jelentősen megfizették. A legtöbb cirkuszi tetováló művész egy-egy cirkuszi szezon(tavasz,nyár) után gazdagon tért haza a téli lakhelyére. A művészeknek a cirkusz egy jó galéria volt a munkájuk kiállítására és készítésére. Sajátos esetekben még  fennmaradt egy –egy fotó,poszter ,amiket reklám céljábol alkalmaztak. A tetoválás és a cirkusz közötti kapcsolat 1804-ben kezdődött amikor, Jean Baptiste Cabri tetováltatott Marquesas tetováló művésszel,utána pedig egy karnevál társulathoz szerződött előadóművésznek. Az utolsó éveiben harci kutyákkal kellett versenyeznie, és résztvennie egyéb népszerű bemutatókon,majd 1822-ben szegényen és a közönségtől elfelejtve elhunyt.

Az első tetovált showman az angol,John Rutherford volt. Azt beszélték hogy a maoriak fogságba ejtették,ahol több évet raboskodott.Ez  idő alatt résztvett számos tevékenysében (vadászat,harcok, stb),és sok mindent elsajátitott a maori civilizációbol.

Szabadulása után,útban hazafele csatlakozott egy csoda karavánhoz,ahol továbbadta,élmenyeit,és bemutatta az ott szerzett tetoválásait.

 A XIX-ik század legnagyobb showman-je Phineas T.Barnum létrehozta az első egyedi emberek kiállítását.Az legfőbb attrakció, James F.O’Connell volt, akit a Barnum’s American Museumban állítottak ki.Az övé lett a megtiszteltetés, hogy legyen az első tetovált ember egy kiállításon az Egyesült Államokban.Vezette a nézettséget az exotikus kalandok címü témában.Elmondása szerint a ponape-i őslakósok foglyul ejtették és szűz lányok tetoválták össze akarata ellenére.Az utolsó lányt, aki tetoválta el kellett vennie feleségül.A múzeum tulajdonosai is nagyon meglepődtek,főleg azok, akik még nem láttak tetovált embert.

Az Egyesült Államokban 1869-ben a vasúttársaság nagy fejlődésen ment keresztül ,mivel összekapcsolták a nyugati és a keleti partot,így a cirkuszok is fel lendültek olyannyira, hogy rengeteg tetováló művészt és tetovált személyt alkalmaztak. Constantine herceg, aki több évet töltött Burmában, összetetováltatta magát remélve, hogy sikert arat a szorakoztatóiparban. A korabeli tetoválások közül neki voltak a legművészibb tetoválásai. Elmodása szerint három hónapig ,minden reggel három órát tetoválták,miközben 4 erős ember fogta,amíg kész lett a remekmű.

A tetoválógép felfedezésének köszönhetően egyre több magánszemély vonzódott a cirkuszi karrierhez.”La Belle Irene” Londonban debütált 1890-ben,egy cirkuszban bemutatva az első teljesen betetovált nőt. A testét különböző modellek(virágok,madarak,szívek,tekercsek,feliratok) borították. A Londoni közönségnek úgy mutatták be, hogy a tetoválásokat egy vad vidékről hozta(Texas),ami megvédi őt a férfiak kellemetlen zaklatásától.

Egy felmérés alapján az 1920-as években,több mint 300 teljesen betetovált személyt alkalmaztak a cirkuszokban.Egyesek 200 amerikai dollárt is kerestek egy hét alatt.

A nagy Omi avagy Zebra ember

Minden idők leghíresebb tetovált férfija Horace Ridler volt.1927-ben felkérte a legjobb Londoni tetováló művészt George Burchett-et, hogy tetoválja be az egész testét,az arcát is beleértve, zebracsíkokkal. Érdekesnek lenni,a népszerűség miatt egy igen veszélyes játék volt. Ridler kihegyeztette a fogait,kilyukasztotta az orrát annyira, hogy egy agyar is befért,a füleit teledekorálta piercing-el. A „Nagy Omi”-nak nevezte (The Great Omi) magát,ezekkel elnyerte a „minden idők legérdekesebb cirkuszi embere” címet. Neki sikerült a terve,de a karrierjének utolsó stádiumában már egyre kevesebb tetovált embert lehetett látni a cirkuszokban.

Az úgynevezett”freak show” műsorszámok egyre ritkábban jelentek meg,és a tetovált emberek is egyre kevésbé lettek érdekesek a közönség számára.A második világháború után már csak nagyon kevés cirkusz iktatta be a freak show-t a műsorszámába.